Zwingliről a kültelki lelkészértekezleten és kántortalálkozón
Lelkészértekezletet és kántortalálkozót tartottak egy időben, egy helyen, egy szívvel, melynek célja a lelkipásztorok és a kántorok együttmunkálkodásának megsegítése, megerősítése volt. A lelkipásztorok a szatmári egyházmegye különböző területeiről-, kántorok pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden irányából érkeztek az alkalomra.
Pénteken délelőtt 10 órától a Szatmár-kültelki templomhoz tartozó gyülekezeti teremben gyűltek össze az érdeklődők. Christoph Tapernoux svájci, volt Sankt Gallen-i lelkipásztor, egyháztörténeti kutató, professzor volt az előadó, aki Higyed János kültelki- és Higyed István mikolai lelkipásztoroknak is volt tanára. Többször volt már vendégelőadója a lelkészértekezletnek, mindig egy évforduló (Kálvin János, Husz János…) kapcsán érkezett.
Ez alkalommal Zwingli Ulrich svájci reformátorról szólt, annak apropóján, hogy ötszáz évvel ezelőtt Zwingli január elsején prédikált először a Grossmünsterben, Zürich legnagobb templomában. Ettől a naptól számítják a svájci reformációt. Amikor először prédikált a nagytemplomban átvéve az ún. lectio continua szerinti igehirdetési formát, azaz a bibliai könyvek folyamatos magyarázatát vezette be, a régi tradicionális, évi ünnepekhez kötött textuárium magyarázása helyett.
Az előadásból az tűnt ki, hogy Zwingli lelkiismeretes, de mai szemmel nézve idealista ember volt. Azt gondolta, ahogy vele megtörténik az, hogy az Isten Igéjét olvasva felfedezi az igazságot és ez őt átformálja, majd az Ige prédikálása, amit hol megengedtek, hol betiltottak, az majd a tömegeket is ugyanilyen meggyőződésre juttatja. Ebből fakadóan pedig az egész államszövetség meg fog újulni, reformálódni fog. Ezzel szemben volt idő, amikor hazaárulónak nevezték, mert azt mondták, a reformációval testvérháborút indított, részt is vett a háborúban.
Zenei része is volt az előadásnak. Zwingli zenei képességeit már egészen zsenge korában felfedezték, nagyon jó hangja volt. Amikor kolostorba vonult bevezették az éneklés tudományába, sőt zenei képzetségében korában kiemelkedő volt. Legalább hat hangszeren játszott, zenét is szerzett. Mégis a legelterjedtebb zenével kapcsolódó hír róla az, kidobadta a hangszereket a templomból. Tudni kell azonban azt is, hogy akkor a zenei élet fejlődésével olyan formák és dalok keletkeztek, amelyet nem tudott elképzelni templomi közösségben. Azért, hogy teljes figyelemmel imádkozhasson az ember és az Isten Igéjére odafigyeljen, ahhoz számára a zene zavaró tényezőnek bizonyult. Nem zeneellenes volt, az Igének és az imádságnak a tisztaságára ügyelt.
Az előadást Higyed István és Higyed János forditotta. Máthé Róbert egyházmegyei lelkészértekezleti elnök pedig megköszönte azt a jelenlevők nevében.
Az előadás és a közös ebéd után a kántorok számára folytatódott a konferencia. Egy karácsonyi összeállítást hoztak az egyházkerület képviselői, élükön Orosz Otília egyházkerületi zenei előadó tanácsossal és Higyed Gyöngyi egyházmegyei előadóval. Ezt az összeállítást tanították, adták tovább, majd megbeszélték az eljövendő zenei teendőket, programokat.
